🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > maronita liturgia
következő 🡲

maronita liturgia: a →Szent Jakab apostol liturgiájából kifejlődött, a →maroniták uniója után nyugati elemekkel módosított mise. - 2 részből áll: 1. előkészületi rész: a maronita rítusban használt kovásztalan kenyér (ostya) és a bor előkészítése, lépcsőima, bűnvallomás; 2. áldozati rész: középpontja az →anafora, melynek 14 változata van. Leggyakrabban „a katolikus és római szent egyházak anyjának” anaforáját használják, mely a r.k. kánon átdolgozása. A többi: Péter, Jakab, János, a 12 ap., Márk evang., Sixtus róm. p., Maron Szt János, Szt Bazil, Szt Cirill, Szt Dénes, Harran Szt János és Tagrith Marutha anaforája. A ~ban →epiklészisz nincs. Az anafora után az élőkért és a holtakért való megemlékezés következik, mely 18 áldással zárul. A hívek csak egy szín alatt áldoznak. P.I.

Lippai 1934:201.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.